Alapszabály

  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/honvedsa/honvedsashegy.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 906.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/honvedsa/honvedsashegy.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /chroot/home/honvedsa/honvedsashegy.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/honvedsa/honvedsashegy.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 159.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_style_default::options() should be compatible with views_object::options() in /chroot/home/honvedsa/honvedsashegy.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_style_default.inc on line 24.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /chroot/home/honvedsa/honvedsashegy.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /chroot/home/honvedsa/honvedsashegy.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.

1. §.

 

Általános rendelkezések

 

(1)   Az egyesület a Magyar Köztársaságban működő sporttevékenységet, rekreációt és egészségmegőrző programot folytató magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a tevékenységet irányító, önkormányzati elven alapuló közhasznú szervezetként tevékenykedő társadalmi szervezet, amely a működését a sportról szóló 2000. évi CXLV.. törvény, illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény alapján fejti ki.

 

(2)   Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

 

(3)   A szervezet neve:                 Honvéd Sas-hegy Sportegyesület

a)    Alapítás éve:                    1989.

b)    Székhelye:                       1112. Budapest, Budaőrsi út 49-53

c)    Színe:                               Kék-sárga.

d)    Pecsétje:                          Nagy kör alakú pecsét “HONVÉD SAS-HEGY SE.

                                                BUDAPEST” körfelirattal,

e)    Jelvénye:                          Csúcsára állított háromszög alakú, kék-sárga felezésű színű,

                                                középvonalban ágon ülő sassal, „Honvéd Sas-hegy SE.”    

                                                felirattal.

 

f)    Zászlaja:                          Csúcsára állított háromszög alakú, kék-sárga felezésű színű,

                                                 középvonalban ágon ülő sassal, „Honvéd Sas-hegy SE.”    

                                                 felirattal.

(4)   Működési területe:                 Budapest

 

(5)   Az egyesület bázisa: a Magyar Honvédség Támogató Dandár Petőfi laktanya objektum személyi állománya, akik nyilatkozatban vállalják és elfogadják az egyesület alapszabályát.

 

(6) Az egyesület felügyeleti szerve: Az adóellenőrzést az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, a támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a HM, a törvényességi felügyeletet a vonatkozó szabályok szerint az Ügyészség látja el.

 

(7) Az egyesületre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv., Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény (Et.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezéseit a sporttörvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

(8) Az egyesület a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait az egyesület tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

 

(9) Az egyesület a közhasznú tevékenysége során a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c/14. pontjában foglalt közhasznú feladatokat látja el.

 

(10) A közgyűlés csak akkor mondhatja ki az egyesület feloszlását, ha az egyesület képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.

 

2. §.

 

Az egyesület célja

 

(1)   A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló cél szerinti tevékenységek:

 

a)        a Honvéd Sas-hegy Sportegyesület bázisán működő szakosztályok verseny,- diák- és szabadidősportot űzők érdekeinek képviselete és védelme, a versenysportban jeleskedők eredményességének növelése.

b)                    a sporttevékenység, mint a kultúra része kulturális tevékenység;

c)    sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével;

d)    egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;

e)        meg nem engedett teljesítményfokozó és kábító hatású szerek elleni küzdelem, a drogmegelőzés elősegítése;

f)         nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

g)        katonai kiképzés elősegítése;

h)        közhasznú szervezetek számára biztosított -csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető- szolgáltatások;

i)          tudományos tevékenység, kutatás;

j)          környezetvédelem.

 

(2)       Az egyesület alapvető feladata a honvédelemhez kötődő természetes személyek magas szintű sporttevékenységének biztosítása, a sportolói utánpótlás és -nevelésben való részvétel. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik a Magyar Honvédség szerveivel, az egyesület tagjai tevékenységének támogatása érdekében.

 

 

3. §.

 

Az egyesület gazdálkodása

 

(1) Az egyesület elsősorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból és az egyesület egyéb vállalkozási tevékenységéből, származó bevételekből gazdálkodik.

 

(2) Az egyesület kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.

 

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes az egyesület által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.

 

(4) Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás vagy adomány;

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

          d) az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

          e) tagsági díjak;

          f) magán- és jogi személyek támogatása;

         g) a nemzetközi szervezetektől kapott támogatás;

         h) vállalkozási tevékenységből származó bevétel

         i) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevételek.

      

(5) Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 

(6)   Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

(7)   Az egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

(8) Az egyesület költségei:

 

a)    a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

b)    az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

c)    a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint;

d)    a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

(9) Az egyesület vagyona:

          a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg);

          b) készpénzre szóló követelés;

          c) értékpapír;

          d) ingatlan és ingó vagyon.

 

(10) Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.         

 

(11) Az egyesület gazdálkodásának részletes szabályait az egyesület gazdálkodási szabályzata határozza meg.

 

 

 

4. §.

 

Az egyesület tagjai

 

(1) Az egyesület alapszabálya biztosítja az egyesület demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését.

 

(2/a) Az egyesület tagsága:

 

  • Az egyesületnek az önkéntesség elve alapján tagja lehet minden magyar állampolgár, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki az egyesület alapszabályát elfogadja, egyetért az egyesület célkitűzéseivel, és vállalja az egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködést, továbbá a Honvédelmi ágazat érdekében fejti ki tevékenységét.

 

  • Az egyesületbe belépő tagok jogaikat önmaguk gyakorolják.

 

  • A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik, a kérelmet a titkárhoz kell benyújtani. A felvételről az elnökség határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni. A felvétel elutasítása tárgyában benyújtott fellebbezést az egyesület soron következő közgyűlése köteles napirendjébe iktatni és arról határozatot hozni.

 

  • Az egyesület tagjai éves rendszerességgel tagdíjat fizetnek. Ennek mértéke a 2008. évtől 6000 Ft/év.

 

  • A tagdíj mértékének megállapítása a Közgyűlés hatásköre.

 

  • A tagdíjat minden év január 31-ig kell befizetni. A tagokról és a tagdíj befizetésről a titkár nyilvántartást köteles vezetni.

 

(2/b) A sportegyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az a természetes, illetve jogi személy, aki belépési nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.

 

 

(3)     A tagok jogai és kötelezettségei:

      

a) A tag jogai:

 

  • Választhat illetve választható az egyesület szerveibe.

 

  • Javaslatokat és indítványokat tehet; továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az egyesület elnökségéhez.

 

  • Részt vehet az egyesület szakmai és egyéb rendezvényein, tanfolyamain, szakmai pályázatain.

 

  • Részt vehet a szakmai bizottságok tevékenységében.

 

  • Igénybe veheti az egyesület különböző szolgáltatásait, információs bázisát.

 

  • Részt vehet az egyesület közgyűlésén.

 

b) A pártoló tag jogai:

    • Javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban.
    • A sportegyesület rendezvényeit térítésmentesen látogathatja.
    • Az egyesület létesítményeit a tömegsportra biztosított időben díjtalanul veheti igénybe.
    • Jogi személyiségű pártoló tag képviselője útján részt vehet az egyesület közgyűlésén, ott javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban.

 

      c)   A tagok kötelezettségei:

 

  • Aktívan közreműködjön az egyesület célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításban és a vezető testületek határozatainak végrehajtásában.

 

  • Tartsa meg az alapszabály és más vonatkozó szabályzatok rendelkezéseit.

 

  • Évente rendszeresen fizesse a tagdíjat.

 

      d) Az egyesület tagjai kötelesek az egyesület hatáskörébe tartozó vitás ügyeket elsősorban az egyesület keretein belül rendezni.

 

 

5.§.

 

A TAGSÁGI VISZONY MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

 

(1) Az egyesületbe történő be- és kilépés önkéntes.

 

(2) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik.

 

(3) A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz. A tagfelvételi kérelem nem tagadható meg, ha a tag, a jogszabályi és alapszabályi rendelkezéseknek megfelel, és az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja.  

 

(4) Tagjairól az egyesület nyilvántartást vezet.

 

(5)   A tagsági viszony megszűnik:

 

a./ kilépéssel,

 

b./ törléssel,

 

c./ kizárással,

 

d./ a szervezet jogutód nélküli megszűnésével.

 

(6)     A tag az egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépést írásban kell közölni az egyesület elnökségével. A bejelentés napjával a tag jogai megszűnnek. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól.

 

(7) Azt a tagot, amely, illetve aki tagdíjfizetési kötelezettségének egy évet meghaladóan, írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, az elnökség a tagok sorából törölheti. Az elnökség a tagot, amennyiben a tagsági viszonyhoz szükséges jogosítványait, vagy azok valamelyikét elveszíti, a tagok sorából határozatával törli.

 

(8)     Azt a tagot, aki a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megsérti, az egyesület tagjaiból az elnökség által létrehozott 3 tagú fegyelmi bizottság javaslatára az Elnökség kizárhatja 2/3-os szótöbbségű határozatával. Az egyesületből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni.

 

(9) Törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen a közgyűléshez fellebbezéssel lehet élni 30 napon belül. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

 

(10) Az eljárási szabályokat a kiszabható büntetéseket és a jogorvoslat lehetőségeit az egyesület egyes szabályzatai tartalmazzák.

 

 

6.§.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

 

(l.) Egyesület szervezeti felépítése:

 

a./ közgyűlés,

 

b./ ügyintéző és képviseleti szervei (elnökség, az egyesület tisztségviselői, elnök, elnökhelyettes  és titkár),

 

c./ szakmai bizottságok :

 

d./ Fegyelmi Bizottság,

 

e./ Számvizsgáló bizottság.

 

 

7. §.

 

A közgyűlés

 

 

(1.)  Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességének képviselete. A Közgyűlés szavazati joggal rendelkező résztvevői a küldöttek. Az egyesület közgyűlése nyilvános. A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.

 

(2.)  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a./ az egyesület általános célkitűzéseinek és programjának meghatározása.

 

b./ Az alapszabály elfogadása, módosítása,

 

c./ az egyesület elnökének, elnökhelyettesének az elnökség tagjainak és felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, valamint visszahívása.

 

d./ Az egyesület más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, átalakulásának vagy megszűnésének kimondása.

 

       e./ A feloszlás kimondása és ilyen esetben döntés az egyesület vagyonának felhasználásáról.

 

       f./ Az elnökség, a felügyelő bizottság beszámolóinak elfogadása.

 

            g./        Az éves költségvetés, valamint ennek végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása.

 

            h./        A közhasznúsági jelentés elfogadása.

 

            i./  az éves tagdíj mértékének megállapítása

 

 

(3.)  A küldöttek szavazati jogosultságát a közgyűlés helyszínén annak megnyitását megelőző egy órában ellenőrzi az elnökség által meghívott mandátumvizsgáló bizottság, a küldöttek helyszínen bemutatott tagsági igazolványa (egyéb okiratai) alapján.

 

(4.)  A közgyűlést évente egyszer össze kell hívni, az összehívásról az elnökség gondoskodik.

Az elnökség rendkívüli közgyűlést bármikor összehívhat. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni akkor is, ha a tagság egyharmada ezt az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, ­valamint a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv ezt indítványozza. Közgyűlést kell összehívni akkor is, ha az elnökség tagjai több mint egyharmadának mandátuma megszűnik, vagy a felügyelő bizottság két tagjának szűnik meg a mandátuma.

 

(5.)  A közgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést az eredetileg meghirdetett időpont után 30 napon belül kell megtartani. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok vonatkozásában, a megjelent küldöttek számának meghatározása nélkül határozatképes.

 

(6.)  A közgyűlést, az összehívást megelőzően legalább 45 nappal kell meghirdetni. Az előzetes meghirdetést követően a napirend, a hely és az időpont közlésével, a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal, a napirendhez tartozó előterjesztések egyidejű megküldésével kell meghívni az egyéb meghívottakat.

 

(7.) A közgyűlésről hiteles jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

(8.) Rendes napirendi pont keretében tisztségviselőket megválasztó közgyűlés előtt legalább két hónappal az elnökség legalább háromtagú jelölőbizottságot köteles létrehozni. A bizottság javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé. A jelölőbizottság köteles a tagok számára megadni a lehetőséget arra, hogy a tisztségviselőkre jelölést adhassanak. Jelölt az a személy lehet, aki a jelölést elfogadja, és akit

-          legalább három tag, írásban jelöl.

 

(9.) A közgyűlést az elnök nyitja meg és előterjeszti az elnökség javaslatát a levezető elnök személyére.

 

(10.) A közgyűlés munkájának megkezdésekor levezető elnököt, 3 tagú mandátumvizsgáló bizottságot, jegyzőkönyvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A jelölteken és a napirendi pontokra az elnökség javaslatát a levezető elnök terjeszti elő. Ezt követően meghallgatja a jelölőbizottság beszámolóját, elfogadja a napirendet.

­

(11.) A közgyűlésre kötelező meghívni tanácskozási joggal a bázisszervezet képviselőjét és az elnökséget.

 

(12.) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Az egyesület elnökének és az elnökség tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása titkos szavazással történik.

 

(13.) A közgyűlés napirendjét az egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.

 

(14.) Az egyesület rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:

a) az elnökség szakmai és pénzügyi éves beszámolója, mérlegének és közhasznúsági jelentésének elfogadása;

b) a felügyelő bizottság beszámolójának megtárgyalása, értékelése;

c)        az egyesület tagja által beterjesztett javaslatok megtárgyalása;

d)       a tárgyévi költségvetés tervezetének megtárgyalása és elfogadása.

 

(15.) A 14. pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel írásban benyújtották az elnökségnek. Az e határidő után vagy az egyesület közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha ezzel a szavazati joggal jelenlévők kétharmada egyetért.

 

(16.)    Megválasztottnak az tekinthető, aki a leadott szavazatoknak  több mint a felét megszerezte. Ha több jelölt esetén a választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vehet részt.

 

(17.) A választást meg kell ismételni:

a)      szavazategyenlőség esetén;

b)      testület tisztségviselőinek választása során mindaddig, amíg a testület valamennyi tisztségviselői helye nincs betöltve.

 

(18.)    A közgyűlés által választott testületi tag visszahívható. A visszahívást a tagok egyharmada kezdeményezheti. A visszahívásra a megválasztás szabályait kell alkalmazni.

 

(19.)    A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlés által megválasztott két személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen résztvevő részére kérésére meg kell küldeni.

 

 

 

 

 

8. §.

 

Az Elnökség

 

 

(1.) Két közgyűlés közötti időszakban az egyesület tevékenységét az elnökség irányítja. Az elnökségnek legalább éves gyakorisággal beszámolási kötelezettsége van a közgyűlés felé.

 

Az elnökség határozatai, a közgyűlés kivételével kötelező érvényűek az egyesület összes testülete és tagsága számára.

 

(2.)  Az elnökség tagjai:

-          elnök,

-          elnökhelyettes

       -    elnökségi tagok.

 

Az elnökség teljes létszáma az elnökkel és elnökhelyettessel együtt 7 fő.

 

 

(3.)  Az elnökség feladatai:

 

a./   Az elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

 

       A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

 

§  a számviteli beszámolót;

§  a költségvetési támogatás felhasználását;

§  a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást;

§  a cél szerinti juttatások kimutatását;

§  az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint;

§  a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. A közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozataláról az elnökség gondoskodik a sajtóban történő közzététel útján.

 

b. / gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

 

c./ összehívja a rendes vagy rendkívüli közgyűlést, meghatározza az ülések helyét és idejét, gondoskodik a javasolt napirendek előkészítéséről,

 

d./   összegzi az alapszabály módosító javaslatokat és azokat a közgyűlés elé terjeszti,

 

e./   kidolgozza éves munkájáról szóló beszámolóját és azt a közgyűlés elé terjeszti,

 

f./    összeállítja az éves költségvetést, költségvetési beszámolót, amelyet a közgyűlés elé terjeszt,

 

g./   kidolgozza programját, azt a közgyűlés elé terjeszti,

 

h./   beszámoltatja az elnököt, egyéb tisztségviselőket és a felügyelő bizottságot,

 

j./ javaslatot tesz a tagsági díjak mértékére a tárgyévet követő évre,

 

k./   meghatározza a nemzetközi tevékenységének alapelveit,

 

l./    jóváhagyja az egyesület szervezeti és működési szabályzatát, fegyelmi és etikai szabályzatát és más szabályzatait,

 

m/   irányítja és ellenőrzi az általa létrehozott bizottságok tevékenységét,

 

n./ állást foglal, javaslatot tesz, illetve dönt az egyesület érdekében kifejtett tevékenységéért adományozandó elismerésekről,

 

o./   felosztja a szakosztályok között a központi állami támogatást, és az egyéb, rendelkezésére álló pénzeszközöket,

 

p./   dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról,

 

r./ dönt a rendkívüli, költségvetésben nem szereplő valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról,

 

s./    dönt az ingatlan vagyon megszerzéséről, megterheléséről, elidegenítéséről, hitel felvételéről, jogról való lemondásról, a gazdasági vállalkozási tevékenység folytatásáról, valamint határozatot hoz minden olyan kérdésben, amelyek alapján az egyesületnek jelentős vagyoni terhei vagy kötelezettségei keletkeznek. Az egymillió forintos értékhatárt meghaladó kérdésekben a jelen pontban meghatározott ügyekben a közgyűlés jogosult dönteni.

 

t./    dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

 

 

(4.)  Az elnökség működése:

 

a. Az elnökség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, üléseiről hangfelvétel alapján emlékeztetőt kell készíteni.  Az elnökség maga készíti el- a szervezeti és működési szabályzatában – az ügyrendjét is.

 

b.    Az elnökséget az elnök hívja össze, az elnökségi ülések előkészítéséről a titkár gondoskodik. Az ülések állandó meghívottai, tanácskozási joggal, a felügyelő bizottság elnöke és a pénztáros.

 

c.   Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Az ülés helyéről, időpontjáról és a tárgyalandó napirendekről az előterjesztendő anyagok megküldésével értesíteni kell az elnökség tagjait és a mindenkori meghívottakat olyan módon, hogy a meghívót legalább két héttel, a tárgyalandó anyagot legalább egy héttel az ülés előtt a résztvevők megkapják. Az elnökség ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.

 

d. Az elnök akkor is köteles rendkívüli ülést összehívni, ha a tagok egyharmada (legalább 3 fő) ezt írásban a cél megjelölésével kéri. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az egyesület elnöksége jogosult elektronikus úton meghozni a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntéseket. Ebben az esetben az elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több mint a 2/3 –a a döntéshozatalban részt vesz. Amennyiben valamelyik elnökségi tag kéri, úgy az általános szabályok szerint az elnökség ülését össze kell hívni.

 

       Az elnökség ülései nyilvánosak.

 

e. Az elnökség határozatait, a határozatok jegyzékében írásba kell foglalni. A határozatokat a titkár köteles az elnökség tagjainak és minden érdekeltnek az ülést követő két héten belül megküldeni. Az ülések jegyzőkönyveit és a határozatok jegyzékét betekintésre, a titkár által biztosított helyen az egyesület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

 

f. Az elnökségnek az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, akit bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

 

g. Az elnökség üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet az elnökség tagjainak az ülést követő két héten belül meg kell küldeni. A  szavazásról emlékeztető készüljön és erről a tagok külön kérésre tájékoztatást kaphatnak.

Elektronikus úton történt határozathozatal esetén az elektronikus levelek tartalmáról készült jegyzőkönyvet két elnökségi tagnak hitelesíteni kell.

 

j. Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint a felének “igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

k. Bármelyik elnökségi tag titkos szavazást kérhet egy-egy döntéshez. Ehhez a jelenlévő tagok kétharmadának a hozzájárulása szükséges.

 

 

 

 

9.§.

 

AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

 

(1.)  Tisztségviselő az a megbízatással rendelkező személy, aki ellátja jelen alapszabályban, illetve az őt választó testület szabályzatában meghatározott feladatkört.

 

(2.) Testületi tagsága választás útján jöhet létre. A választás jelölés alapján történik.

 

(3.) Tisztségviselő csak az egyesület azon tagja lehet, aki betöltötte a 18. életévét.

 

(4.)  Az egyesület képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el közügyek gyakorlásától.

 

(5.) Egyes feladatok elvégzésére bizottságokat, referenseket bízhat meg.

 

(6.) Mandátuma szünetel tartós távolléte esetén, amely nem haladhatja meg a 60 napot.

 

(7.)  Megbízatása megszűnik:

 

- mandátuma lejártával,

 

- lemondással,

 

- visszahívással,

 

-60 napon túli tartós távollét esetén, ha kötelezettségének nem tud maradéktalanul eleget tenni.

 

- elhalálozás esetén.

 

(8.) Akadályoztatása (távolléte, mandátuma szünetelése) esetén a testület ügyrendjében szabályozottak szerint vagy külön döntés alapján gondoskodik helyettesítésről.

 

 

10.§.

 

AZ ELNÖK

 

(1.) Az elnök a közgyűlés által jelölés útján választott tisztségviselő.

Személyi jellegű juttatásait az elnökség javaslatára évente a közgyűlés hagyja jóvá.

.

(2.)  Szavazati jogú tagja az elnökségnek, tanácskozási joggal részt vehet az egyesület minden testületének ülésén.

 

(3.)  Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti teljes hatáskörrel.

 

(4.)  Irányítja az elnökség munkáját. Teljes körben jogosult az egyesület képviseletére, valamint ellátja a közgyűlés, az elnökség által rábízott feladatokat.

 

(5.) Az elnök feladata különösen:

 

- összehívja és levezeti az elnökség üléseit,

 

- előterjeszti az elnökség munka és üléstervét, ügyrendjét, - képviseli az egyesületet különböző fórumokon,

 

- javaslatot tesz a közgyűlés időpontjára, helyére, napirendjére, gondoskodik a napirendi pontok előkészítettségéről,

 

- ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, kidolgozza az elnökség éves munkájáról szóló beszámolót és a közgyűlés elé terjeszti,

 

- kidolgozza, illetve kidolgoztatja a fejlesztési programot és a közgyűlés elé terjeszti,

 

- a felügyelő bizottság előzetes véleménye alapján javaslatot tesz az egyesület részére történő ingatlanvagyon megszerzéséről, terheléséről, elidegenítéséről, hitel felvételéről, jogról való lemondásról, gazdasági vállalkozási tevékenység folytatásáról, valamint minden olyan kérdésben, amelynek alapján az egyesületnek jelentős vagyoni terhei és kötelezettségei keletkeznek.

 

- javaslatot tesz az egyesület nemzetközi tevékenységének alapelveire, - elkészíti az egyesület nemzetközi tevékenységéről szóló beszámolót, - előterjeszti az elnökség ütemtervét, elkészítteti a beszámolók anyagát,

 

- kivizsgálja / kivizsgáltatja / az egyesület tevékenysége elleni bejelentéseket, panaszokat.

 

(6.) Beszámolási kötelezettséggel tartozik a közgyűlés és az elnökség előtt.

 

(7.)   Aláírási jogkört gyakorol.

 

 

 

11.§.

 

Az elnökhelyettes

 

(1.) Az egyesület elnökhelyettese az egyesület közgyűlése által választott tisztségviselő, az elnök távollétében, vagy annak 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén, teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat.

 

(2.) Szavazati jogú tagja az elnökségnek, tanácskozási joggal részt vehet az egyesület minden testületének ülésén.

 

(3.) Az elnökség által kialakított munkamegosztásban részt vesz az egyesület egész tevékenységének irányításában.

 

(4.) Feladata a Szervezeti Működési Szabályzat által a hatáskörébe utalt szakterületek munkájának irányítása, tevékenységének szervezése, ellenőrzése.

 

12.§.

 

 

A titkár

 

(1.)  A titkár az egyesület közgyűlése által választott tisztségviselő.

 

(2.)  Szavazati jogú tagja az elnökségnek, tanácskozási joggal részt vehet az egyesület minden testületének ülésén.

 

(3.) Az elnök által meghatározott feladatkörben képviseli az egyesületet, valamint ellátja az elnökség által rábízott feladatokat.

 

(4.)  Felügyeli a gazdasági ügyintéző munkáját.

 

(5.)  A titkár feladata különösen:

 

       - előterjeszti a szakosztályok beszámolásának ütemtervét, elkészíti a beszámolók anyagát,

       - vezeti és kezeli az egyesület működéséhez kapcsolódó nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet

       - javaslatot tesz az egyesület nyilvántartási rendszerére, gondoskodik az egyesület tag- és sportszakmai nyilvántartásának vezetéséről

 

       - összeállítja, és előterjesztésre elkészíti az egyesület előírt beszámolóit, elnökségi ülés anyagait, a nyilvánosság elé kerülő állásfoglalások tervezetét,

 

       - az elnök útmutatása alapján kapcsolatot tart a médiumokkal.

 

       - folyamatos munkakapcsolatot tart a szakosztályok vezetőivel.

 

(6.)  Feladata ellátásáért az elnöknek és az elnökségnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

 

 

13.§.

 

Szakmai bizottságok

 

(1.) Az egyesület egyes feladatai eredményes ellátása érdekében az elnökség állandó, vagy ideiglenes jelleggel bizottságokat hozhat létre, illetve működtet.

 

(2.) A szakmai bizottságoknak beszámolási kötelezettsége van a közgyűlés és az elnökség előtt.

 

(3.) A szakmai bizottságok vezetőit az elnökség választja meg.

A szakmai bizottságok tagjainak felkérhetők az egyesület tagsági viszonyával nem rendelkező személyek is.

       (4.) A szakmai bizottságok alapvető feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.:

      

       A szakmai bizottságok kiemelt feladatai:

 

       - a meghatározott szakmai munkaterületen dolgozók összefogása, gondoskodás munkájuk gyakorlásával kapcsolatos jogaik érvényesülésének elősegítéséről, kötelezettségük színvonalas teljesítéséről,

 

       - önálló szakmai tevékenység folytatása, figyelemmel az egyesület központi testületeinek határozataira,

 

- az egyesület szakmai munkájának összefogása, tevékenységének irányítása,

 

- rendszeresen figyelemmel kísérni és elemezni az általuk átfogott réteg helyzetét, javaslatot tenni a szükséges intézkedésekre,

- véleményezni az érdekképviselet körébe tartozó rendelkezések tervezeteit, kezdeményezni ilyen rendelkezések kiadását, állást foglalni érdekképviseleti kérdésekben,

 

- javaslattétel a szakmai kérdésekben.

 

(5.)Az egyesület az alábbi szakmai bizottságokat működteti

 

a./        Katonai sportok szakmai bizottsága

       Feladata:

       A MH katonai versenyzési rendszerének segítése, az utánpótlás kinevelése, katonai sportágak szakmai képviselete. A katonai kiképzést elősegítő speciális versenyek, bajnokságok rendezése, annak segítése.

 

 

b./ PR-Marketing Bizottság

       Feladata:

Az egyesület public-relation és marketingtevékenységének elősegítése, koordinálása.

 

c./ Fegyelmi Bizottság

Feladata:

Az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott fegyelmi jogkör gyakorlása

 

 

14.§.

 

Az egyesület számvizsgáló bizottsága

 

(1)   A közgyűlés az egyesület működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és 2 tagból álló, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező számvizsgáló bizottságot választ.

 

(2)   A számvizsgáló bizottság elnöke és tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek, illetőleg nem lehetnek egymásnak, valamint az egyesület bármely tisztségviselőjének és alkalmazottjának hozzátartozója.

 

(3)   A számvizsgáló bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet.

 

(4)   A számvizsgáló bizottság éves ellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét, amelyről az egyesület elnökségét tájékoztatja.

 

(5)   A számvizsgáló bizottság feladatai:

 

a)    az egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;

 

b)    a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;

 

c)    az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata;

 

d)    a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;

 

e)    az egyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése.

 

(6)   A számvizsgáló bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről köteles az egyesület közgyűlésének beszámolni.

 

(7)   A számvizsgáló bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

 

(8)   A számvizsgáló bizottság tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

(9)   A számvizsgáló bizottság tagja az egyesület elnökségének, ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

 

(10) A számvizsgáló bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

              

a)  az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;

 

b)    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

(11)                      Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a számvizsgáló bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a számvizsgáló bizottság is jogosult.

 

(12)                      Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

(13)                      Nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja az a személy, aki olyan egyesülettel áll tagsági, vagy egyéb jogviszonyban, amely az elnökség tagjai közül valamelyik személlyel szintén ilyen jogviszonyban áll.

 

 

15.§.

 

 

Az egyesület vezető tisztségviselőinek

 összeférhetetlenségére vonatkozó szabályozás

 

(1)   Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685.§. b.) pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

 

a)    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy;

 

b)    bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

(2)   Nem lehet az egyesület számvizsgáló szervének elnöke vagy tagja az a személy, aki:

 

a)    az elnökség elnöke vagy tagja;

b)    az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

c)    az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve;

)      az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

(3)   Az egyesület vagy az egyesület közhasznú szervezeti jogállásának megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

 

 

16. §.

 

Az egyesület jogképessége

 

(1)   Az egyesület jogi személy, amelyet a szövetség elnöke képvisel. E jogkört esetenként, vagy meghatározott ügyekben más személyre is átruházhatja.

 

(2)   Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.

 

(3)   Az egyesület szervezeti és működési szabályzata:

Az egyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok, szervezetét és működését érintő -az alapszabályban nem szabályozott alapvető kérdéseket- szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben az egyesület alapszabályával.

 

 

17. §.

 

Egyéb rendelkezések

 

(1)   Az elnökségi ülések jegyzőkönyveibe minden tag betekintést nyerhet minden hónap első munkanapján munkaidőben. Helye a titkár irodája.

 

(2) Az elnökség ügyrendjében a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtak alapján rendelkezni kell:

 

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és - amennyiben lehetséges - személye megállapítható;

 

b) a közgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról;

 

c) az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;

 

d) az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

 

(3)   Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Honvédelmi minisztérium folyóiratában / Magyar Honvéd / nyilvánosságra hozza.

 

 

 

 

 

18.§.

 

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

1. Az egyesület megszűnik:

a) feloszlásának a közgyűlés által 2/3-os szótöbbséggel történt kimondásával;

b) feloszlatásával;

     c) megszűnésének megállapításával.

 

2. Ha az egyesület feloszlással, jogutód nélkül való megszűnése esetén az alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.

 

 

19.§.

 

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

1.    Az egyesület felett törvényességi felügyeletet az egyesület székhelye szerinti, területileg illetékes ügyészség gyakorolja.

 

20.§.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

1.    Az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. E szabályzat nem állhat ellentétben az alapszabállyal.

2.   Az egyesület tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel illetve az egyesületben folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a vitás ügyet az egyesület elnöksége vagy más szerve nem tárgyalta.

 

3.   Az egyesület alapszabályában illetve egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az egyesület elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása az egyesület valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező.

 

4.    Jelen Alapszabályt a Honvéd Sas-hegy Sportegyesület 2008. év.          . napján megtartott közgyűlésen elfogadta.

 

 

 

 

Budapest, 2008.           .

 

Események

« 2017.10. »
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031